Mikófalva

Mikófalva, a Bükk hegységben található kis település jeles ünnepeit a helyi hagyományoknak megfelelően (keresztelés, lakodalom, temetés) a Palóc néphagyomány szerint ünnepelte és ünnepli meg a mai napig. A település asszonyai, leányai már az 1700-as évektől kenderfonással, szövéssel foglalkoztak. Jelentős hagyomány volt az idősek és fiatalok esti összejövetele, a "fonóban", vagy a "tollfosztóban", ahol népdalokkal, régi történetekkel és népi játékokkal szórakoztatták egymást. Az egykor híres szőttesek egy része, ma az 1846-ban épült Göböly Gergely egykori tulajdonos, ma Falumúzeum kiállításán láthatóak egyéb a Mikófalván összegyűjtött, egykori használati tárgyakkal együtt.

Feltehetően fonás és tollfosztás alkalmával megismert népdalkincs megőrzésére és továbbfejlesztésére alakult meg 1932-ben a "Mikófalvi Gyöngyösbokréta" népdalkör, amely megszakítással ugyan, (II. Világháború) de folyamatosan  működött az 1950-es évektől, mint „Mikófalvi Pávakör”. A Pávakörhöz is illőn szerveződött meg 1972-ben a Mikófalvi  Néptáncegyüttes. Az együttes a helyi hagyományokat gyűjtve feldolgozta a Mikófalvi Palóc Lakodalmast. 1973 óta,  mind a mai napig, folyamatosan, (fiatal generációk váltásával) idegenforgalmi szervezésben, nagy sikerrel, külföldi vendégeknek mutatja be a "Palóc" lakodalmast. Az együttesnek jelenleg 45 tagja van. 1990 óta bíróságilag bejegyzett  a Mikófalvi Öntevékeny Hagyományőrző Népi Egyesülete.